Miért nem jobbagyféltekés módszerrel tanítunk?
Eleni Despina - Görögország
A "before" rajzot a MŰVÉSZHÁZ 14 napos jobbagyféltekés tanfolyama után rajzolta FEJBŐL. Másolási trükköket tanult, de fejből nem tanították meg rajzolni. Pedig a jobbagyféltekés tanfolyam tartalmazta még az u.n "mesterkurzust" is.
Az "after" rajzot a magyar Huszár-módszerrel készítette egy 4 napos rajzkurzus végére, szintén FEJBŐL szerkesztve.
A különbséget nem szükséges "magyaráznunk", hiszen "ég és föld".
Kíváncsiak vagytok arra, hogyan működik a Huszár-módszer?
Olvassatok tovább!
Harcosok útján:
A Huszár-módszer!
《Az öntudatra ébredt érzelmek művészete》
Amikor egy Magyarországon élő tanár harcművészként, zeneszerzőként és képzőművészként évtizedek óta a "szamurájok útján" járva felismerte az összefüggéseket a sport és a művészetek között, 33 év tapasztalatát felhasználva kifejlesztette a mára világhírűvé vált Huszár-módszert, mely 2017 óta világelső a készség-fejlesztésben.
54 országban már több mint 12 ezren tanulnak a Huszár-módszerrel.
A módszertan megalkotója, Huszár Tonchi, amikor tanárként egy rendőrségi iskola diákjainak tartott közelharc kiképzésen gerincsérülést szenvedett, majd fél évvel később átmenetileg le is bénult egy újabb rossz esést követően. A sikeres gerincműtétet követő lábadozás és "kényszerpihenő" alatt ismerkedett meg a modern, amerikai jobb-agyféltekés rajzoktatási módszerrel. Tapasztalatai vegyesek voltak. A jobb-agyféltekés módszerrel tanuló diákoknak mindössze kevesebb mint 20%-a rajzol szépen utána - azok, akik már eleve tehetségesek voltak és szépen rajzoltak előtte is -, a többiek csupán "szebben" rajzolnak utána, de egyáltalán nem szépen. A rajzaik amellett, hogy torzak és hiányos rajzeszköz-használati ismeretekről árulkodnak, lélektelenek. 1,5 éven át kutatta, hogyan működik a jobb-agyféltekés módszertan, miként lehetne megreformálni, hatékonyabbá tenni, melynek eredményeként végül rájött, valójában miért NEM működik.
Ötvözve a klasszikus képzőművészeti ismereteit a jobb-agyféltekés módszer jó szándékaival, felhasználta a harcművészeti tapasztalatait, zeneszerzői tudását és egy teljesen új módszertant alkotott meg. Felismerte, hogy a KULCS a bal-agyfélteke hibás sémáinak fejlesztése és nem pedig annak kizárása, ahogy azt a jobb agyféltekés módszertan teszi. A Huszár-módszer egybevágó a klasszikus művészeti irányvonallal, emiatt minden festőművész, grafikus és rajztanár, aki eddig megismerkedett vele a világ legkülönbözőbb tájairól, valamennyien elismerően nyilatkoztak róla. Rengeteg jobb-agyféltekés tanfolyamot végzett csalódott diák találja meg a Huszár-módszerben a megoldást. Egyikőjük, egy orvos így nyilatkozott egy újságíró kérdésére válaszolva:
"A kettőt még csak egy mondatban sem szabad említeni!"
Művészeti középiskolát, egyetemet végzett diákok is mind nagyobb számban iratkoznak be a rajzkurzusainkra, miután ugyancsak kivétel nélkül mindannyian elismerően nyilatkoznak. Mivel egyre gyakoribb, hogy újságírók is beülnek a tanfolyamra, akik utána publikálják a saját és diáktársaik tapasztalatait, rendre az alábbihoz hasonló megfogalmazásokat közölnek:
"Többet tanultam a portré rajzolásról mindössze néhány nap alatt, mint a művészeti iskolában 12 év alatt!"
A Huszár-módszerrel tanuló diákok 99,9%-a megtanul szépen rajzolni. (Az 0,1%-ba csak azok tartoznak, akikben nincs meg a kellő türelem és szorgalom, de a módszertan magánoktatással, személyre szabott tempóval, az Ő esetükben is 100%-ban működik.)
A klasszikus, professzionális rajzoktatás a tehetség gondozásra épül. A tananyag emészthetetlen a "tehetségtelen" diákok számára, ezért a művészeti iskolák felvételi vizsgáján csak a "született tehetségek" juthatnak túl. Ugyanakkor a tradicionális művészeti oktatási rendszer rendkívül modoros, ami miatt a felvételt nyert diákok jelentős hányada idő előtt elveszíti a lelkesedését. Márpedig a szenvedély nélküli művészet olyan, mint a menza étkezés a gasztronómiában: lélektelen.
A "tehetségtelennek" tartott, rajzolni szerető emberek nagy örömére, 40 éve elterjedt a világon az amerikai jobb-agyféltekés módszertan, melyet Betty Edwards, a Kaliforniai Állami Egyetem professzor emeritusa, rajztanárként fejlesztett ki, Roger W. Sperry (később Nobel-díjjal elismert pszichobiológus) 1968-ban megjelent kutatási eredményeit felhasználva. Sperry munkájából kiderült, hogy az emberi agy két alapvetően eltérő gondolkodásmódot használ. Az egyik verbális, elemző és sorrendet betartó, míg a másik vizuális, észlelő és ezzel egyidejű gondolkodásra képes. A kutatási eredményei igazolták, hogy a bal agyfélteke által tárolt hibás sémák felülírják a valóságot. Ezért nem tud az emberek többsége valósághűen rajzolni. Erre a problémára Betty Edwards azt a megoldást választotta, hogy tudatosan kizárta a bal-agyféltekét rajzolás közben, a hibás sémáival együtt. Ezért is nevezte el "jobb-agyféltekés módszernek".
Huszár ezzel szemben - miután felismerte, hogy a diákjainak többségének azért lélektelenek a rajzai, mert a jobb-agyféltekés módszertanból kiindulva, kizárta a bal-agyfélteke használatát a rajzkurzusain, miközben Ő maga pedig ösztönösen és a klasszikus művészeti tanulmányai alapján egyaránt alkalmazta a bal-agyféltekés jó sémákat, - ráébredt, hogy a KULCS a bal-agyfélteke sémáinak fejlesztése, nem pedig azok kizárása. A Huszár-módszer úgy tanítja és alkalmazza a jobb-agyféltekés látásmódot, hogy azzal a bal-agyfélteke hibás sémáit fejleszti. Emiatt úgy is nevezik: "két-agyféltekés módszertan".
• Nemzetközi - 54 országból több mint 12 ezer tanítványa van már az akadémiánknak. Az online oktatások mellett az élő helyszíni kurzusaink is egyre több országban érhetőek el, köszöngetően a nemzetközi képviseleteink folyamatos bővítésének.
• Jótékonysági felajánlás keretében, ingyenesen oktatunk árvaházakban, kórházakban, alapítványoknál, iskolákban.
• Garancia: A tandíjas rajzkurzusainkon 100%-os pénzvisszafizetést vállal az akadémia, ha bárki nem lenne elégedett, - de ilyen diákunk még nem volt.
Rossz tanítvány nincs, csak rossz tanár!"